A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 2010-től hatályos rendelkezései értelmében az adóévben • visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, véglegesen átadott pénzeszköz összegével, • a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével, • a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékével, • az ellenérték nélküli tartozásátvállalás összegével a juttatónak - fő szabály szerint - nem kell megnövelni az adózás előtti eredményét, ugyanakkor a juttatásban részesülőnek nincs csökkentési lehetősége, kivéve, ha a Tao. tv. 29/I. § (2) bekezdése szerinti átmeneti szabály alkalmazására kerül sor. Az így elszámolt költség, ráfordítás azonban, ideértve e juttatásokkal kapcsolatban elszámolt általános forgalmi adót is, nem minősül az adóalap megállapításánál elismert költségnek, ráfordításnak, ezért azzal meg kell növelni az adózás előtti eredményt, ha - a Tao. tv. 3. számú mellékletének "A" fejezete 13. pontjának utolsó fordulata alapján - a juttató nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye - a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva - nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol.

Az elfogadott törvény szerint különadót kell a bankoknak, biztosítóknak. Így a tevékenységi engedélyüket első alkalommal 2007. június 1-jét követően megszerző biztosítóknak is meg kell fizetniük a különadót. A biztosítók adókulcsa végül a legutóbb javasolt 5,8 százalék helyett 6,2 százalék lett. A takarékszövetkezetek kedvezménye megmaradt, de végül úgy oldották meg, hogy a hitelintézetek esetében a korábbi általános 0,45 százalék helyett az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,5 százalék lett az adó. A pénzügyi közvetítőket kivették az adófizetési kötelezettség alól, aminek indoka az volt, hogy a nettó árbevétel alapján történő adófizetés többségüknél jelentős veszteségeket okozna, egy részüket ellehetetlenítené. A pénzügyi vállalkozások adókulcsa végül nem 6, hanem 6,5 százalék lett. A hitelintézeteknél a különadó alapja a 2009. évi módosított mérlegfőösszeg, a biztosítóknál a korrigált díj összege (ennek definíciója módosult), az egyéb pénzügyi szervezeteknél pedig jellegük szerint a 2009. évi kamat- valamint díj- és jutalékeredmény, a korrigált nettó árbevétel, illetve a kezelt vagyon. Az adót az idén két egyenlő részletben, szeptember 30-ig és december 10-ig kell megfizetni, és a 2010. évi adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni. A pénzügyi szervezeteket 2011-ben 200 milliárd forint különadó terheli, amelynek részletes feltételeit külön törvény határozza meg, ahogy a 2012. évi különadó feltételeit is.

Nem lehet jelzálogjogot bejegyezni magánszemélyek devizaalapú hitelei mögé a tulajdonukban álló ingatlanra. A rendelkezés csak a törvény hatálybalépését követően megkötött szerződésekre vonatkozik. A korábban megkötött devizaalapú kölcsönök kiváltására, valamint a fedezetcserére továbbra is lehetőség lesz. Azt is megengedi a javaslat, hogy ha a devizahitelen jelzálog van és másik adós lép az eredeti helyére - például eladják a lakást -, akkor a jelzálog továbbra is életben maradjon.

A törvénycsomag részeként a parlament hatályon kívül helyezte a vízi járművek, a légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik adójára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó, egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényt. A 2010-re bevallott adó második részletét már nem kell megfizetni. Ha valaki az idei évre bevallott adó felénél többet fizetett meg, a különbözetet visszakövetelheti az adóhatóságtól.

Az illetéktörvény módosításával illetékmentessé vált az örökhagyó egyenes ági rokona (beleértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész, illetve ajándék. Ha más örököl, akkor a kapcsolattól és az örökölt, illetve ajándékba kapott értéktől függ az illeték mértéke. Mentessé vált az ajándékozási illeték alól a közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingóság (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése is. A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek kapcsolt vállalkozások közötti átruházása után pedig nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni.

A magánszemélyeknek az ingatlan bérbeadáshoz ezután nem kell egyéni vállalkozóvá válniuk, ugyanez vonatkozik az egyéb szálláshely szolgáltatást nyújtó magánszemélyekre is. Az ingatlan bérbeadási (egyéb szálláshely szolgáltatási) tevékenységet önálló tevékenységként folytató magánszemélyek bevételükkel szemben értékcsökkenési leírást számolhatnak el az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint. Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával a magánszemélyek ingatlan bérbe/haszonbérbe adása esetén mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól, és nem kell adószámot kérniük, ha e tevékenységre nem választják az áfafizetési kötelezettséget.

A kedvezményes 10 százalékos társasági adókulcsot 2010. július 1-jétől a mostani 50 millió forintos adóalappal szemben 500 millió forintos adóalapig lehet alkalmazni, s ehhez nem szabnak feltételeket. Az adókulcs az adóalap 500 millió forintos része után 19 százalék marad. Ugyanez vonatkozik a vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozókra. Az idei átmeneti évben a 2010. január 1. és június 30. közötti időszakra 50 millió forintig 10 százalékos adókulcsot alkalmazhatnak azok az adózók, akik teljesíteni tudják az ahhoz szükséges feltételeket, a többiek pedig 19 százalékos kulcsot. A 2010. július 1-jétől december 31-ig terjedő időszakban 250 millió forintig 10 százalék az adókulcs, és megszűnnek a kedvezményes adókulcshoz kapcsolódó feltételek, a 250 millió forint feletti összegre pedig 19 százalék az adó.

Augusztus 15-től adó- valamint járulékmentessé válik a háztartási munka. A természetes személyek számára végzett lakástakarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekfelügyelet, házi tanítás, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés és kertgondozás tartozik ide, amennyiben ezt természetes személyek nem vállalkozóként végzik. E tevékenységekkel kapcsolatban sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség, a foglalkoztatottak ennek következtében társadalombiztosítási ellátásra sem jogosultak. A mentesség feltétele, hogy a foglalkoztató havonta, a munkavégzés megkezdése előtt bejelentse a háztartási alkalmazottat az adóhatósághoz, és alkalmazottanként havonta befizessen 1.000 forint regisztrációs díjat (az utóbbira vonatkozó rendelkezéseket szeptember 15-től kell alkalmazni). Aki a bejelentést elmulasztja, az adott hónapban a kifizetés teljes összege után meg kell fizetnie az adót és a járulékokat, s ha a mulasztás terhére róható fel, a magánszemélyt terhelő közterheket is köteles megfizetni, továbbá 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.