Hírek és események

Adóváltozások 2026

Az áfa alanyi mentesség értékhatárának emelése

2026-ban tovább emelkedik az általános forgalmi adó (áfa) alanyi mentesség választására jogosító éves bevételi határ. Az új szabályok szerint a vállalkozások akkor választhatják az áfa alanyi mentességet, ha a 2025-ös és a 2026-os évben sem haladja meg a bevételük a 20 millió forintot. Ez az értékhatár 2027-ben 22 millió, 2028-ban pedig 24 millió forintra nő. Az alanyi adómentesség azt jelenti, hogy a vállalkozás nem számít fel áfát a vevőinek, és mentesül az áfa bevallási és fizetési kötelezettség alól, amíg a bevétele nem lépi túl a meghatározott határt. Az új, magasabb értékhatár jelentős könnyítést hoz a mikro- és kisvállalkozások számára, hiszen egyszerűbb adminisztrációval és kevesebb adóteherrel működhetnek. Az alanyi mentességet újonnan választóknak december 31-ig kell nyilatkozniuk a NAV-nál, legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA).

Az értékhatár emelése a hazai kisvállalkozói szektor versenyképességét növeli, mivel több vállalkozás maradhat az áfa-körön kívül, így a magánszemélyeknek és nem áfalevonásra jogosult partnereknek kedvezőbb árat kínálhatnak. A lépcsőzetes emelés kiszámíthatóbb tervezést tesz lehetővé, hiszen a vállalkozások évekre előre láthatják, hogyan alakul az alanyi adómentesség kerete. Fontos, hogy az értékhatár átlépése esetén az alanyi adómentesség azonnal megszűnik, és a vállalkozás áfakörössé válik, ezért érdemes a bevételeket folyamatosan nyomon követni.

A KIVA (kisvállalati adó) szabályainak bővítése

2026-tól jelentősen bővül a kisvállalati adó (KIVA) választására jogosult cégek köre. Az új szabályok szerint a KIVA-t már azok a vállalkozások is választhatják, amelyek legfeljebb 100 főt foglalkoztatnak, és legfeljebb 6 milliárd forint bevétellel vagy mérlegfőösszeggel rendelkeznek. A KIVA-alanyiság megszűnésének határa is emelkedik: a kilépési értékhatár 12 milliárd forintra nő, a létszámkorlát pedig 200 főre. Ez azt jelenti, hogy a növekvő, de még nem multinacionális cégek is hosszabb ideig maradhatnak a kedvezőbb adózási formában.

A KIVA továbbra is 10%-os adókulccsal működik, és különösen azoknak a cégeknek előnyös, amelyeknél magas a bérköltség vagy jelentős beruházásokat terveznek. Az új szabályok szerint az elektronikus pénzeszközök (pl. neobankoknál vezetett számlák) értéke nem növeli a KIVA adóalapot, ami további adminisztrációs könnyítést jelent. A változás lehetővé teszi, hogy több közepes méretű vállalkozás válassza a KIVA-t, így csökkentve a járulék- és adminisztrációs terheket, és növelve a pénzügyi mozgásteret.

Kiskereskedelmi adó: teljes mentesség 1 milliárd forint alatt

2026-tól jelentősen módosulnak a kiskereskedelmi adó szabályai. Az új jogszabályok szerint azok a kiskereskedők, akiknek az adóalapja nem éri el az 1 milliárd forintot, teljesen mentesülnek a kiskereskedelmi adó fizetése alól. Ez a változás különösen kedvező a kisebb boltok, webáruházak és kiskereskedelmi vállalkozások számára, hiszen jelentősen csökkenti a rájuk nehezedő adóterheket, és versenyképesebbé teszi őket a nagyobb piaci szereplőkkel szemben.

Az új sávhatárok szerint az adóalap 1 milliárd forint feletti részére 0,15%, 50 milliárd forint felett 1%, 150 milliárd forint felett pedig 4,5% adókulcsot kell alkalmazni. Az üzemanyagtöltő állomásokon nyújtott szolgáltatások kikerülnek a kiskereskedelmi adó hatálya alól, ami további könnyítést jelent az érintett vállalkozásoknak. A módosítás ösztönzi az új vállalkozások piacra lépését és fejlesztését, valamint hozzájárul a kiskereskedelmi szektor adminisztrációs terheinek csökkentéséhez.

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló értékhatárainak emelése

2026-ban jelentősen emelkednek a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére jogosító értékhatárok. Az új szabályok szerint a mérlegfőösszeg felső határa 180 millió forintra, az éves nettó árbevétel pedig 360 millió forintra nő. Ez azt jelenti, hogy több vállalkozás választhatja az egyszerűsített beszámolási formát, amely jelentős adminisztrációs könnyítést és költségmegtakarítást eredményez.

A mikrogazdálkodói beszámoló egyszerűbb szerkezetű, kevesebb mellékletet és részletes adatot igényel, így gyorsabban elkészíthető, mint a hagyományos éves beszámoló. Az értékhatárok emelése lehetővé teszi, hogy a korábban normál beszámolóra kötelezett cégek is áttérjenek az egyszerűsített formára, ami különösen előnyös a kisebb vállalkozások számára. A változás célja, hogy a számviteli szabályozás jobban igazodjon a vállalkozások méretéhez, és támogassa a pénzügyi kimutatások átláthatóságát és megbízhatóságát.

Átalányadózók költséghányadának emelése

2026-tól kedvező változás lép életbe az átalányadózó egyéni vállalkozók számára: a 40%-os költséghányad két lépcsőben emelkedik, először 45%-ra (2026. január 1-től), majd 50%-ra (2027. január 1-től). Ez azt jelenti, hogy a vállalkozók bevételük nagyobb részét számolhatják el költségként, így csökken a személyi jövedelemadó alapja, és több jövedelmet tarthatnak meg adómentesen.

A költséghányad emelése különösen előnyös azoknak a szolgáltató egyéni vállalkozóknak, akiknek nehéz dokumentált formában költséget elszámolniuk. Az átalányadózók jövedelme az éves minimálbér feléig adómentes, ami 45%-os költséghányaddal számolva azt jelenti, hogy több mint 3,5 millió forintos bevételig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. A változás növeli az átalányadózás népszerűségét, és érdemes lehet újra megvizsgálni, hogy vállalkozásuk számára megéri-e váltani erre az adózási formára.

Szociális hozzájárulási adó (szocho) alapjának módosulása

2026-tól megszűnik a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók esetében a szociális hozzájárulási adó (szocho) és a társadalombiztosítási járulék alapjának 112,5%-os szorzója. Az új szabályok szerint mindkét közteher alapja egységesen a minimálbér vagy a garantált bérminimum 100%-a lesz. Ez jelentős könnyítést és átláthatóbb számítást eredményez, különösen azoknak a vállalkozóknak, akik csak a minimumkötelezettség terhét viselik. A módosítás havi szinten akár több ezer forinttal csökkentheti a fizetendő közterheket, és egyszerűsíti az adminisztrációt.

Bevallási gyakoriságok és adminisztrációs könnyítések

2026-tól az egyéni vállalkozóknak – legyenek átalányadózók vagy vállalkozói jövedelem szerint adózók – elegendő negyedévente bevallaniuk a tb-járulékot és a szochót, nem kell havonta benyújtaniuk a bevallásokat. A bevallási gyakorisághoz igazodik a fizetési határidő is: a negyedévet követő hónap 12-ig kell teljesíteni a befizetést, de a járulékbevallásban továbbra is havonkénti bontásban kell feltüntetni a közterheket. Az egyéni vállalkozóknál a biztosítotti bejelentést 2026-tól a NAV intézi hivatalból, ami további adminisztrációs könnyítést jelent.

Számviteli törvény módosításai és transzferár-szabályok

A számviteli törvény 2026-os módosításai pontosítják a kapcsolt vállalkozások közötti transzferár-korrekciók számviteli elszámolását. Az új szabályok szerint az eszköz bekerülési értékét és az értékesítés nettó árbevételét módosítani kell a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbözetével, ha ezt a felek megállapodása alapján utólag elszámolják a mérlegkészítés időpontjáig. A számviteli korrekciók rugalmasabbak, mint az adóalap-korrekciók: nem kötelező a mediánra kiigazítani, hanem a piaci tartományon belül bárhol elhelyezkedhet a korrekció. Ez növeli az átláthatóságot és csökkenti a duplikált nyilvántartásokat, különösen a multinacionális vállalatok és transzferár-köteles ügyleteket folytató cégek számára.

Reklámadó visszaállítása 2026-ban

A reklámadó, amelyet 2019 óta 0%-os kulccsal felfüggesztettek, 2026. július 1-jétől ismét életbe lép 7,5%-os adókulccsal. Az első 100 millió forint reklámbevétel adómentes, az ezt meghaladó részre kell megfizetni a 7,5%-os adót. A reklámadó alanya minden olyan vállalkozás, amely médiatartalmat értékesít vagy jelenít meg, reklámfelületet biztosít, vagy reklámszolgáltatásból származó bevételt realizál. A szabályozás szigorítja a bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettségeket, különösen a külföldi reklámközzétevők számára, akiknek 30 napon belül be kell jelentkezniük a NAV-hoz. A mulasztás jelentős bírságot vonhat maga után.

Társasági adó és új beruházási adókedvezmények

2026-tól két új beruházásösztönző adókedvezmény jelenik meg a társasági adóban: a környezeti károk felszámolását támogató adókedvezmény és a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló fejlesztési adókedvezmény. A környezeti károk felszámolására legalább 100 millió forint értékű beruházás esetén vehető igénybe a kedvezmény, amely hat adóéven keresztül érvényesíthető, és a beruházás értékének akár 70–90%-a elszámolható lehet. A tiszta technológiák fejlesztési adókedvezménye a számított adó legfeljebb 80%-áig vehető igénybe, minisztériumi bejelentéshez kötött, és bizonyos esetekben az Európai Bizottság engedélye is szükséges. Ezek a kedvezmények jelentős adómegtakarítást eredményezhetnek, de a szabályok komplexitása miatt érdemes a beruházások adóhatásait előzetesen modellezni.

Pénzforgalmi elszámolás és áfa pénzügyi hatások

A pénzforgalmi elszámolás lehetősége továbbra is nyitott a kisvállalkozások számára, amennyiben az éves árbevételük nem haladja meg a 125 millió forintot, és nem választanak alanyi adómentességet. Ebben az esetben az áfát csak akkor kell megfizetni, amikor a vevő ténylegesen kifizeti a számla végösszegét, ami jelentős likviditási előnyt jelenthet a hosszú fizetési határidővel dolgozó cégeknek. A pénzforgalmi elszámolás választása előtt érdemes könyvelővel konzultálni, mert bizonyos ügyletekre (pl. közösségen belüli termékbeszerzés, import) az általános szabályok vonatkoznak.

Minimálbér és garantált bérminimum emelése

2026. január 1-jétől a minimálbér összege 322 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 373 200 forintra emelkedik. Ez a változás közvetlenül érinti a munkáltatókat, hiszen a bérekhez kapcsolódó közterhek, járulékok és adóalapok is ehhez igazodnak. Az átalányadózók adómentes jövedelemhatára is nő a minimálbér emelésével, így magasabb bevétel mellett is adómentesen működhetnek.

SZÉP-kártya szabályok és béren kívüli juttatások

A SZÉP-kártya továbbra is a legkedvezőbb adózású béren kívüli juttatás marad, de 2026-ban fontos változások lépnek életbe. 2025. december 1. és 2026. április 30. között a SZÉP-kártya teljes egyenlege hideg élelmiszer vásárlására is felhasználható, utána viszont ismét csak az eredeti célokra (szállás, vendéglátás, szabadidő, sport) használható. A lakásfelújítási lehetőség megszűnik, és a fel nem használt egyenleg után szeptember 20-án 15%-os díjat vonnak le. A munkáltatók számára továbbra is kedvező a SZÉP-kártya adóterhe, keretösszegen belül 28%, felette 33,04%.

NAV ellenőrzések és e-ügyintézés

2026-tól tovább bővülnek a NAV elektronikus ügyintézési lehetőségei. Az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) 2026. december 31-én végleg leáll, és 2027-től kizárólag a NAV modern, adatalapú platformjain lehet majd adóbevallásokat és adatszolgáltatásokat beküldeni. Az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) és a gép-gép kapcsolaton alapuló M2M interfész lesznek a fő ügyintézési csatornák. Az automatizált döntéshozatal és digitális eljárások tovább csökkentik az adminisztrációs terheket, és gyorsabb ügyintézést tesznek lehetővé.

Összegzés: Mit jelent mindez a vállalkozások számára?

A 2026-os adóváltozások összességében jelentős könnyítéseket és új lehetőségeket hoznak a magyarországi cégek számára. Az áfa alanyi mentesség értékhatárának emelése, a KIVA szabályainak bővítése, a kiskereskedelmi adó mentessége, a mikrogazdálkodói egyszerűsített beszámoló értékhatárainak növelése és az átalányadózók költséghányadának emelése mind azt szolgálják, hogy a vállalkozások rugalmasabban, kevesebb adminisztrációval és kedvezőbb adóterhekkel működhessenek.

A szociális hozzájárulási adó alapjának módosulása, a bevallási gyakoriságok egységesítése, a számviteli törvény és transzferár-szabályok pontosítása, a reklámadó visszaállítása, a társasági adó új kedvezményei, a pénzforgalmi elszámolás lehetősége, a minimálbér-emelés, a SZÉP-kártya szabályok és a NAV e-ügyintézés fejlesztése mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a cégek pénzügyi tervezése és adminisztrációja átláthatóbb, kiszámíthatóbb és versenyképesebb legyen.

A vállalkozásoknak érdemes már most áttekinteniük az éves árbevételi várakozásaikat, adózási formájukat, költségtervezésüket, bérstruktúrájukat és adminisztrációs folyamataikat, hogy a lehető legkedvezőbb adózási formát választhassák 2026-ra és az azt követő évekre. A tudatos tervezés segít optimalizálni a pénzügyi működést, és biztosítja, hogy a vállalkozás ki tudja használni a változásokban rejlő lehetőségeket.

A fenti összefoglaló a 2026-ban hatályba lépő legfontosabb adózási és könyvelési változásokat mutatja be, közérthető formában, a magyarországi cégek számára. A jogszabályi módosítások részletei és a kapcsolódó adminisztrációs szabályok további szakmai konzultációt igényelhetnek, ezért minden vállalkozásnak javasolt könyvelővel vagy adótanácsadóval egyeztetni a konkrét teendőkről.